fémek előállítása ( aluminotermia) vegyiparban az ellenállóság kihasználása (pl. tömény salétromsav tárolása) timsó útjelző táblák Élettani tulajdonságai [ szerkesztés] Oldott állapotban a fehérjéket irreverzibilisen kicsapja, ezért sóit, például a timsót ( KAl(SO 4) 2 ·12H 2 O) vérzéscsillapítónak használják. Valószínűleg szerepet játszik az Alzheimer-kór kialakulásában. A szervezetbe került nagyobb mennyiségű alumínium alumíniummérgezést okozhat, amelynek tünetei a következők: kiszáradt bőr, fejfájás, felfúvódás, gyomorégés, emlékezetvesztés, izombénulás, zavartság, a nyálkahártya kiszáradása, megfázásra való hajlam. [4] Iparilag előállított tiszta alumínium [ szerkesztés] A timföldből elektrolízissel 99, 7% 99, 5%-os és 99, 0%-os tisztaságú kohóalumíniumot lehet előállítani. Ez jó korrózióállóságú, kis villamos ellenállású, de kis szilárdságú fém. Előnyös tulajdonságai a szennyezők csökkentésével javulnak. Az alumínium finomítását többszöri elektrolízissel végzik. Ezzel a módszerrel 99, 99%-os tisztaságú alumínium állítható elő.
13 magnézium ← alumínium → szilícium B ↑ Al ↓ Ga [ Ne] 3s 2 3p 1 Al Periódusos rendszer Általános Név, vegyjel, rendszám alumínium, Al, 13 Elemi sorozat alumínium-csoport Csoport, periódus, mező 13, 3, p Megjelenés ezüstös Atomtömeg 26, 9815385(7) g/mol [1] Elektronszerkezet Elektronok héjanként 2, 8, 3 Fizikai tulajdonságok Halmazállapot szilárd Sűrűség (szobahőm. )
Ez először Ørstednek sikerült 1825-ben, majd Wöhler és Deville dolgozott tovább az előállításán. Az 1855. évi párizsi világkiállításon mutatták be a világ első 1 kg tömegű alumíniumtömbjét. Az ezüstösen csillogó fémdarabot "agyagezüstnek" nevezték, mivel agyagszerű ércből sikerült előállítani. Az alumínium ára akkoriban még az aranyéval vetekedett, így eleinte ékszereket készítettek belőle. Végül 1886-ban Charles Martin Hall és Paul Héroult jött rá egymástól függetlenül, hogy kriolitos elektrolízissel nagy mennyiségben előállítható, így az értéke is rohamosan zuhanni kezdett a 20. század elejére. [3] Jellemzői [ szerkesztés] Az alumínium puha, vágható, ezüstfehér, porrá törve szürke könnyűfém. A levegő oxigénjével gyorsan reagál, és a felületét védő alumínium-oxid (Al 2 O 3) miatt passzív: a tömény savak nem támadják meg. Amfoter jellegű, ebből következik, hogy lúgok ( nátrium-hidroxid, kálium-hidroxid) és híg savak ( sósav, citromsav, kénsav) is oldják aluminátok, illetve alumínium-sók képződése közben.
Ha eltávolítjuk az oxidréteget, reagál vízzel; ekkor alumínium-hidroxid (Al(OH) 3) keletkezik és hidrogéngáz szabadul fel. Az alumíniumtermékeken a védő oxidréteget mesterségesen vastagítják ( eloxálás). Az alumíniumedényeket nem jó súrolni, mert a védőréteg nélkül az alumínium reakcióba lép a levegő oxigénjével és víztartalmával. Fizikai tulajdonságai: sűrűsége: 2700 kg/m³, olvadáspontja: 660 °C, forráspontja: 2519 °C. Kristályrácsa lapközepes köbös. Nem mágnesezhető. Szakítószilárdsága kicsi. Rosszul önthető. Kiváló hő és elektromos vezető. Előfordulása [ szerkesztés] Az alumínium az oxigén és a szilícium után a földkéreg harmadik leggyakoribb eleme. Nagy kémiai reakcióképessége miatt elemi állapotában nem fordul elő. Fontos összetevője az agyagásványoknak, a bauxitnak, a csillámoknak és számos kőzetalkotó ásványnak, az úgynevezett alumínium-szilikátoknak. Előállítása [ szerkesztés] Régebben alumínium-klorid nátriumos redukciójával, a Wöhler-eljárással állították elő: Ma az alumíniumgyártás nyersanyaga a bauxit.
Felhasználás: nyomólapok, fröccsöntõ- és flakonfúvó szerszámok, csúszófelületek, kopássálló alkatrészek, hordozható célgépek alkatrészei – minden acélt helyettesítõ igény kielégíthetõ az EN AW 7022 és 7075 ötvözetek választásával. EN AW 5080/5083 Öntött, kétoldalt mart, védõfóliázott alulemez EN AW 5080/5083 ötvözetben. Az egyik legnyugodtabb, legalacsonyabb visszamaradó szilárdságú alumínium lemezek igény szerinti méretre vágva is kaphatók. Feszültségmentességének köszönhetõen nagyobb mértékû forgácsolás után is tartja az alakját. Felhasználási kör: az ipar minden területén, Európában az egyik legelterjedtebb ötvözet, ahol fontos a közepes szilárdság, a jó hajlíthatóság, hegeszthetõség és a kiváló forgácsolhatóság. Géplapok, alap- és tartólapvágatok. Szerszámgépipar hegesztett, forgácsolt alkatrészei, hajóipari hegesztett alkatrészek, gépvázak nélkülözhetetlen anyaga.