Ne feledkezzünk meg a tartozásokról sem, hiszen azok is a hagyaték részét képezik. Az önkormányzat munkatársa vagy a közjegyző nem ismeri az elhunytat, ezért ha hiányosan készül el a hagyatéki leltár, és csak a hagyatéki tárgyalás során derül fény a további vagyonelemekre vagy adósságokra, akkor az eleve jelentős időveszteséghez vezethet. Még komolyabb nehézséget okozhat, ha a hagyatéki eljárás után kerül elő egy újabb vagyontárgy, mert akkor az már csak póthagyatéki eljárásban intézhető. 2. Tisztázzuk az összes lehetséges örökös személyét Az örökösök felelőssége az is, hogy a hagyatéki tárgyalásig értesüljenek a hatóságok az öröklésben érdekelt összes félről. A nehéz gyászidőszak ellenére érdemes pontosan átgondolni, hogy minden, előző házasságból született gyermek – vagy a gyerek elhalálozása esetén unoka – bekerüljön a lehetséges örökösök névsorába. Ha ugyanis "elfeledkezünk" valakiről, aki szintén örökös lenne, akkor a kimaradt személy később újabb eljárást indíthat, amelyben joggal követelheti tőlünk a saját részét a hagyatékból.
PK 262. szám * A hagyatékátadó végzés akkor emelkedik jogerőre, amikor a fellebbezési határidő az eljárásban részt vett valamennyi érdekelt vonatkozásában lejárt, vagy ha a másodfokú bíróság a hagyaték átadása tárgyában döntött. Ezt követően a hagyatéki eljárás során esetleg mellőzött érdekelt az igényét a törvény rendes útján érvényesítheti. Hagyatékátadó végzést peres eljárásban hozott határozattal (ítélettel) nem lehet hatályon kívül helyezni. A 6/1958. (VII. 4. ) IM rendelet (továbbiakban: He. ) 73. §-a (4) bekezdésének rendelkezése szerint a hagyatékátadó végzés elleni fellebbezés határideje tizenöt nap, de - bizonyos kivételektől eltelkintve - a fellebbezés jogáról ennek letelte előtt le is lehet mondani (He. 74. §). Ebből folyik, hogy ha a fellebbezés jogáról az eljárásban részt vett minden érdekelt lemondott, vagy a fellebbezési határidő mindegyikük vonatkozásában lejárt a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedik. Lemondás hiányában a fellebbezési határidőt attól az időponttól kell számítani, amikor a hagyatékátadó végzést a He.
4. Lemondás a fellebbezési jogról Az örökösök azzal is lerövidíthetik a hagyatéki eljárást, ha a tárgyaláson mindannyian lemondanak a fellebbezési jogukról. Ez esetben ugyanis azonnal jogerőre emelkedhet a közjegyző hagyatékátadó végzése, és az örökösök rögtön megkezdhetik a további ügyintézést. Például akár együtt felkereshetik a pénzintézetet, ahol az örökhagyónak számlája volt, és felvehetik a rajta lévő összeget, vagy a közjegyző azonnal meg tudja keresni a földhivatalt az ingatlan tulajdonjogának átvezetése érdekében. 5. Egyezség vita helyett Az örökösök nem csupán az elhunyt vagyonát, hanem annak adósságait is öröklik. A hagyatéki eljárás során lehetőségük van megegyezni az örökhagyó hitelezőivel. Sőt, erre kifejezetten érdemes is törekedni, mert a hagyatékátadó végzést követően, ha a tartozást nem rendezik, a hitelezők feltehetően külön eljárásban igyekeznek majd érvényt szerezni követelésüknek, amelynek költsége – perveszteség esetén – szintén az örököst terhelheti. Nemcsak a hitelezőkkel, hanem az örököstársak egymás között is megegyezhetnek a hagyaték megosztásáról.
utóbb kerül elő a hagyatékba tartozó vagyontárgy, ingóság, pl. ékszer, bankbetét. A hagyatéki eljárásban, hagyatéki tárgyalásokon vállalom jogi képviselet ellátását annak érdekében, hogy jogait megfelelően határidőben érvényesíthesse, és a hosszú és költséges bírósági peres eljárást megelőzhesse. Elérhetőségeimet megtalálja honlapomon ide kattintva: Kapcsolat
Gyorsíthatja ugyanis az ügyintézést, ha az örökösök úgy érkeznek a hagyatéki tárgyalásra, hogy egyeztettek már arról, ki szeretné örökölni a családi házat és ki a nyaralót. Ebben az esetben ugyanis nemcsak a hagyatéki eljárást rövidíthetik le az örökösök, hanem – tekintettel arra, hogy így csak egy tulajdonosa lesz az egyes vagyontárgyaknak – sokkal egyszerűbb lesz azok esetleges későbbi értékesítése is.
Fellebbezés a hagyatéki eljárásnál A közjegyző által a hagyatéki eljárás során hozott, érdemi rendelkezést tartalmazó végzést – 15 napon belül – fellebbezés sel támadhatja meg az, aki a végzés valamely rendelkezését magára nézve eljárásjogilag sérelmesnek tartja. A fellebbezési jogosultságot nem a hagyatékban való érdekeltség, hanem a végzés – esetleg egyéb módon – sérelmes volta alapozza meg. A fellebbezést a közjegyzőnél kell előterjeszteni, és annak elintézése a törvényszék hatáskörébe tartozik. A törvényszék végzése ellen további fellebbezésnek már nincs helye. Hagyatéki eljárás megismétlése A hagyatéki eljárást érdemben befejező jogerős határozat ellen (annak jogerőre emelkedésétől számított 1 éven belül) az eljárás megismétlése iránti kérelmet lehet előterjeszteni, ha az örökös olyan új tényre hivatkozik, amelyet a hagyatéki eljárásban még nem bíráltak el, feltéve, hogy az új tény az öröklés rendjének vagy jogcímének, a hagyatékban való részesedés arányának megváltoztatását eredményezhette volna.
Az örökös a tulajdoni igényét – a hagyatéki eljárástól függetlenül – perben érvényesítheti. Az örökös tulajdonosi igényének perbeli érvényesítésére a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése után is mód van. A tulajdonosi igények a magyar jogban nem évülnek el, így az ilyen hagyatéki per elvben bármikor megindítható. Érdemes azonban figyelni az elbirtoklás szabályaira, mert a hagyatéki vagyontárgyat birtokló személy elbirtoklás útján történő tulajdonszerzése a per kimenetelére hatással lehet. (ingó dolgot 10 év alatt, ingatlant 15 év alatt lehet elbirtokolni). Az öröklési (tulajdonjogi) igény peres úton történő érvényesítésének nem előfeltétele az, hogy az örökös e minőségét hagyatéki eljárásban már megállapítsák. Kiemelendő, hogy ezzel szemben a végrendelet megtámadásának joga a hagyaték megnyílásától számított 5 év alatt elévül. Póthagyatéki eljárás Ha a hagyatéki eljárás befejezése után kerül elő a hagyatékhoz tartozó valamilyen vagyontárgy, póthagyatéki eljárásnak van helye. Így póthagyatéki eljárást kell lefolytatni, ha pl.
Ha a hagyatéki eljárásban részt nem vett érdekelt a hagyaték átadása után, de még az átadó végzés jogerőre emelkedése előtt jelentkezik, és a hagyatéki eljárás megismétlését vagy új határozat meghozatalát kéri, a közjegyző akkor jár el helyesen, ha az ilyen kérelmet a hagyatékátadó végzés elleni fellebbezésnek tekinti, és azt a másodfokú bírósághoz felterjesztheti. Az eljárásban részt nem vett érdekeltekre nézve ugyanis a fellebbezési határidő a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésével jár 1e, vagyis attól számított tizenöt nap elteltével, amikor az eljárásban részt vett összes érdekelt részére a végzést kézbesítették, illetőleg azzal egyidejűleg, amikor az eljárásban részt vett minden érdekelt a fellebbezési jogáról lemondott. Minthogy a másodfokú bíróság végzése ellen további fellebbezésnek nincs helye, a hagyaték átadása tárgyában hozott másodfokú végzés a meghozatalával egyidejűleg válik jogerőssé. A hagyatéki eljárásban mellőzött érdekelt esetleges igényét hagyatéki eljáráson kívül, a törvény rendes útján érvényesítheti.
Szeretteink elhalálozása mindig fájdalmas, ám ilyenkor is vannak olyan hivatalos teendőink, mint például a temetés intézése vagy a hagyatéki eljárás, amelyeket kénytelenek vagyunk elvégezni. Nem csoda, ha szeretnénk mihamarabb túljutni ezeken, hiszen egy hosszú hónapokig vagy akár évekig elhúzódó hagyatéki ügy senkinek sem hiányzik. Bár a hagyatéki eljárás során vannak törvényben meghatározott szabályok, az örökösök is sokat tehetnek azért, hogy minél hamarabb lezáruljon. Mutatjuk azt az öt dolgot, amivel az örökösök hetekkel, sőt, akár hónapokkal is meggyorsíthatják az ügymenetet. 1. Segítsünk a hagyatéki leltár elkészítése során Sokan gondolják, hogy az elhunyt által hátrahagyott vagyontárgyak felkutatása a hagyatéki leltárt összeállító önkormányzati jegyző vagy a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző dolga, holott ez nem így van. Elsősorban az örökösök felelőssége alaposan átnézni, hogy mi maradhatott az örökhagyó után: mely pénzintézetnél volt megtakarítása, milyen ingatlanai, gépjárművei és egyéb vagyontárgyai voltak.