A kérdésem az lenne, hogy kérhetek-e bérleti díjat? Osztatlan közös tulajdonú ingatlan többlet használatáért az ingatlant használó használati díjat tartozik fizetni – ha a felek másként nem egyeznek meg. A megegyezés történhet ráutaló magatartással is. A használati díj visszamenőleg igénylésének időtartama nem lehet több 6 hónapnál. A használati díj mértékét a helyben szokásos lakás bérleti díjak alapul vételével lehet megállapítani. A párom 1/4 részben tulajdonosa a családi házuknak, a testvéreivel megosztva, édesanyjuknak özvegyi haszonélvezete van az ingatlanon. Az édesanyjuknak van egy párja, aki erre a címre nincs bejelentve, egyikük sem rendelkezik jövedelemmel( kivétel az özvegyi nyugellátás). A házzal kapcsolatos minden kiadás a testvéreket terheli. A kérdésem az, hogy megszüntethető-e emiatt (nem látja el a haszonélvezeti kötelezettségeit) a haszonélvezeti jog, ill. az ő párját ki lehet-e "tenni"a házból a haszonélvező engedélye nélkül? A haszonélvezeti jog személyes jog, mely alapján a haszonélvezőt mindaddig megilleti az ingatlan birtoklása, használata amíg e jogát a haszonélvező eladás vagy ingyenes lemondás útján meg nem szünteti.
Éppen ezért a törvényjavaslat tartalmazza, hogy az egyezséghez elegendő az érintettek tulajdoni hányad szerint számított egyszerű többségének, vagyis 50% + 1 szavazó megállapodása. Fotó: Pelsőczy Csaba Nagy István hozzátette, odafigyeltek a kisebbségbe kerülő tulajdonostársak érdekeinek védelmére is. Így a megosztás megkezdéséről minden tulajdonostársat igazoltan értesíteni kell, továbbá a kormányzati portálra is felkerülnek az érintett ingatlanok adatai. A megosztás során kizárólag mező- illetve erdőgazdasági művelésre alkalmas ingatlanokat lehet kialakítani. Egyes tulajdonostársak - például házastársak - létrehozhatnak közös tulajdont, de akarata ellenére erre senki sem kötelezhető. A megosztási folyamat zavartalanságát szolgálja, hogy a törvényjavaslat 90 napos változtatási tilalmat vezet be, ezalatt az ingatlan tulajdoni lapján - a kisajátítást kivéve - semmilyen változtatás nem történhet. A tárcavezető felhívta a figyelmet, hogy az Agrárminisztérium célja a birtokelaprózódás megszüntetése, ezért továbbra is meg kell határozni a megosztással kialakítható ingatlanok minimális méretét.
Nagy István beszélt arról is, hogy a sertéshús után a magyar zöldségekre, gyümölcsökre, juh, kecske és marha termékekre is kiterjesztik a megkülönböztető jelzést a tudatos vásárlás erősítéséért.