Romhányi József Szamárfül

• Romhányi József (költő) – Wikipédia
• Romhányi József: Szamárfül (idézetek)
• Dr schramek józsef

(5 idézet) Gulliver Könyvkiadó Az országszerte nagy népszerűségnek örvendő rajzfilmek, a Frédi és Béni, a két kőkorszaki szaki, a Dr. Bubó, no meg a Macskák című musical magyar szövegének kivételes tehetségű szerzője Romhányi, a "Rímhányó". Rövid, groteszk állatversei közül íme egy "másodperces": "Apróhirdetés-rovatot / indítottak férgek és rovarok. " "Lakás: Vakolatban falbérleti / lakrést keres kisigényű / nyű. " Könyv, film, zene, hangoskönyv akár 27% kedvezménnyel! Szórakoztató irodalom Ebihalból nem lesz más, csak béka, még ha bálnává válni volna is szándéka. Felmordult a medve a sok rossz mackóvers hallatán: - Ez mind kontár! Sarlatán! Mit gügyögnek, locsognak szerencsétlen bocsoknak! Oly negédes némelyik, hogy már szinte émelyít. Te szent múzsa, irgalmazz, milyen ócska rímhalmaz! Rágódott rég egy kérdésen a földigiliszta: Miért utálja őt az ember, hiszen olyan tiszta? Nem volt képes felelni rá sok oktalan állat, hogy terem az emberszívben undor és utálat. 30. oldal Egy nagyszerű fóka rámordult a rákra: - Ne haladjon hátra, hisz nem jut előbbre soha, kinek vissza van az oda.

Romhányi József (költő) – Wikipédia

Hirdetés Válogatott versek sorozatunk most Romhányi József költőtől hoztunk 3 kedves költeményt. A nagyközönség elsősorban játékos állatverseit ismeri, ezeket halála után, Szamárfül néven adták ki, másrészt számos rajzfilm szövegének szerzőjeként emlékezhet rá. Romhányi József nevéhez fűződik például A Mézga család, melynek három sorozatát dolgozta ki Nepp Józseffel együtt a Pannónia Filmstúdiónál, a Kérem a következőt! (Dr. Bubó, 1973–1974), a Mekk mester, (1973) valamint a Flintstone család – magyarul: Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki – több mint negyven epizódjának bravúros szövege. A mindezen műveiben megnyilvánuló sziporkázó verstehetsége nyomán hamar elnyerte a "Romhányi, a rímhányó" nevet. Ő írta a Párizsban szép a nyár című sláger szövegét, amely a Két vallomás című filmben hangzott el. Az előadó: Horváth Tivadar, a zeneszerző Ránki György volt. Az 1957-ben készült filmet rendezőként Keleti Márton jegyezte. Most, pedig jöjjön 3 Romhányi József költemény, amit elolvasásra javaslunk.

Romhányi hamar feltalálta magát ebben a szerepkörben: két szám között mókás verseivel szórakoztatta a közönséget, hatalmas elismerést aratva. Kemény Egon zeneszerző ajánlására az '50-es évek elején bekerült a Magyar Rádióhoz, ahol dramaturgként dolgozott. Később a Állami Hangverseny- és Műsorigazgatóság művészeti vezetője lett, és a Magyar Televízió Szórakoztató Osztályát is vezette. Az olykor szigorúságot kívánó vezetői munkakörökben azonban sokszor szorongott. Jobban szerette költőként, fordítóként elengedni a fantáziáját és nyelvi leleményességét. Legismertebb munkája a Flintstone család, vagyis Romhányi fordításában a Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki magyar szövege. A rajzfilmsorozat szövegét Romhányi nemcsak egyszerűen lefordította magyarra, de teljesen átdolgozta, rímekbe szedte, telepakolta szójátékokkal, nyelvi bravúrokkal. Nagyon alapos munkát végzett, szótagról szótagra leírta, mondhatni lekottázta az (egyébként semmilyen rímet nem tartalmazó) angol szöveget, és aprólékosan fűzte fel rá a magyar fordítást.

Nem nzi a bns ki volt, tojst kap ki a kosrbul s a kopasz r feje srgul. De csal a tojszlet! A kocsiban szrny bz lett. Vigaszt nyer az asszony, rfr: nem volt kr azrt a zprt, az igazsg nyert befolyst: egy zpfogrt egy zptojst. A kopasznl, meghkkent, se rongydarab, se zsebkend. S mer a haj nem vetett gtat, elrte a l a htat. s mint minden ilyen helyre, legyek szlltak r a fejre. Romhnyi Jzsef: Nagy szamrfl9 Mr reztk nmelyek, hogy a gyomruk melyeg. De elsnek, a sors bosszul, pp a bsz r lett most rosszul. Megszdlt. Na! Most lefekszel! m egy vgs, hs reflexszel behzta a fket. A fejemmel lket tttem az ablakon s vakon, mint katona, ha egy hzba beront, elfoglaltam jultan a peront. rk mltn trtem szhez. Mi kzm volt az egszhez? LLATKERTI LTOGATSAmeddig a szem csak ellt, llat lakja a sok cellt. Ingyen a koszt, s nincs hzad. Nincs is kzttk lzad! Nem serkenti tettre szk, sr rcs ketreck. Nzd, hogy tornznak a majmok, mint megannyi tornszbajnok! Ott meg az a csimpnz, ni! Milyen jl tud hintzni. Egy msik trsa meg a hintjt tolja, stoplmpaknt virt az lgumja Meguntam a majommkt, megnztem a pufk fkt.

Romhányi József: Szamárfül (idézetek)

- Züm - zendít rá kóros dalára a kórus. Aztán tovább érleli a vérbeli sikert egy tenor. Hangja a kórussal egybeforr. Először egy dúr-áriát, majd egy finom moll-áriát, és végül egy maláriát ad elő. Mily szenvedély, vad erő! Hogy lázba hoz ez a mester, kísért, bárhogy hessegesd el. Utána a tenyér csattan, és az izzó hangulatban, a vak, fülledt éjszakákon felcsendül a Kinin-kánon. Az apróka pók-apóka, s a porhanyó potrohú pókanyó a pékségben a szennyezett mennyezetre nyálból való máló hálót font, - pont. A kópé póknép pótlék- hálókat eresztve keresztbe a pókasztal fölött, hálóból ebédlőt kötött. Félt a péppel pepecselő pék, hogy odapök a pók, illetve a liszttel hintett púpos pépre tisztel. Ezért leseperte az apróka pókpárt a padlóra. Csattant a fapapucs - Fuccs! Így járt pórul a két pupák pék pók. Pukk. Monoton üget a süppedő homokon a sivatag lova, a tétova teve tova. Hátán rezegve mozog a rozoga kúp alakú púp. A helyzete nem szerencsés. Apró, szemcsés homokkal telve a füle, a nyelve. Sóvár szeme kutat kutat.

Romhányi József: A majom búcsúbeszéde társaihoz emberré válása alkalmából Majmim, kik eleddig testvérim valátok fán csimpaszkodtomban hű társim valátok, meghatva állok ím búcsúzni alátok, mivel kezdetét vőn emberré válásom, sok hasraesés közt két lábra állásom. Az kies barlangban lészen már szállásom. De bármerre viszen rangos emberségem, testvér-emlékitek soha meg nem sértem. Esküre emelem kezem… Na mit csodálkoztok ezen? Persze! Ezt mellsőnek nevezik, akik még oktalan makik! Kívánom, teremjen bőséget sok fátok, tömje pofátok gubó, gubacs, inda. Nekem jó lesz majd a velős palacsinta! Ugye, most csorog a nyálatok, alsóbbrendű növényevő állatok? Meg ne szenvedjétek a tél kemény fagyát… néhány viseltes gatyát eljuttatok majd hozzátok, de nehogy a fejetekre húzzátok, idétlen barmok! Különben is mit akartok, fejlődéstanilag visszamaradt emlősök?! Korcsok vagytok, nem ősök! Meggyalázzátok a késő utódokat! Kaktusz bökje meg az ülőgumótokat! Mars innen! Végeztem! Slussz! Nézze meg a Pithecanthropus erectus!

Kemény Egon, az oly korán örökre eltávozott, kitűnő zeneszerző mesélte egyszer, hogy nem sokkal a felszabadulás után, de amikor már teljes erővel működött a Magyar Rádió — bevitte a még ismeretlen és rendkívül fiatal Romhányi Józsefet a stúdióba, s bemutatta valaki illetékesnek: itt van ez a fiú, bravúrosan versel, nagyszerűen ért a muzsikához és a magyar prozódiához. Romhányi Józsefet persze nem fogadták egyszeriben tárt karokkal, még Kemény Egon ajánlására sem. Miután viszont letette az asztalra első dolgait, muzsikáló és szinte hibátlan rímelőkészségről tanúskodó, játékos léptű dalszövegeit — megtört a jég. Nemsokára megkezdődött a rádió munkája új magyar operettekért, zenés játékokért, és Romhányi József versei meg szövegkönyvei ott voltak az úttörők között. Májusfa, Talán a csillagok... — rádióhallgatók több korosztálya emlékezik ezekre a címekre, arra például: hogyan énekelte Gyurkovics Mária a Hópehely-keringőt ("Hópelyhek, hópelyhek, — csillámló jókedvet — hintsetek... "), Romhányi dalszövegeit Kemény Egon muzsikájára.

Dr schramek józsef

• Das jogsegély vélemények
• Dr ranschburg jenő pszichológiai rendellenességek gyermekkorban
• Romhányi józsef szamárfül a róka és a holló
• Lenyűgöző humorral fedezte fel a nyelvben rejlő játék lehetőségét a „rímhányó Romhányi” » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek
• Romhányi József | Tumblr

Ám a ráknak, mi tagadás, visszásnak tűnt ez a tanács. Fejéhez vagdosott minden csúfot, rosszat a finnyás antilop a rinocérosznak: - Maga vaskos tuskó! Bamba, bárgyú, kába! Tévedésből került Noé bárkájába! 80. oldal

1921-ben a mai napon született Romhányi József, aki nemcsak állatokról, de állatoknak is írt szöveget. Szamárfül című állatverskötete mellett Mekk Elek, és Doktor Bubó minden páciense is az általa írt rímekben szólal meg. A magyar nyelv igazi bűvésze volt, az ő szövegeivel élvezhettük Frédi és Béni kalandjait, és tőle származnak a Mézga család és Doktor Bubó legjobb szövegei is. A költőként, műfordítóként, forgatókönyvíróként és humoristaként is ismert Romhányi Józsefet nem véletlenül becézték Rímhányónak. Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz? Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben.