Ezek okait illetően nem kapunk választ, sőt, Clarkson sem tud kiteljesedni a szerepében; felszínes marad. Aki Coixet kedvenc színésznőjét idén a befolyásos és rosszindulatú asszony képében szeretné látni, az nézze meg inkább az Éles tárgyak at ( Sharp Objects). Ahogy az végül kiderül, a Könyvesbolt a tengerparton a kislány, Christine (Honor Kneafsey) és Florence kapcsolatára próbált a legfőképpen fókuszálni. Bár láthatunk néhány aranyos jelenetet kettejükkel, mégsem fog meg, és nem hihető, hogy Florence olyan óriási hatással lett volna a gyerekre. A történet legjobban bemutatott fonala az özvegyasszony és a Bill Nighy által kiválóan megformált öregúr között kialakuló kapocs. A számos kisvárosi pletyka alanya és Florence eleinte levelekben kommunikálnak egymással, amit igen ötletesen mutat be a film: akárhányszor a nő Mr. Brundish üzenetét olvassa, Nighy az ebédlőasztalnál ülve, egyenesen a kamerának mondja el küldeményének tartalmát. A negyedik fal áttörése egyébként ismét megjelenik akkor, amikor Violet végül eléri a könyvesbolttal kapcsolatos célját.
Nincs bizalma könyvesbolthoz, nincs is könyvesboltja egy kelet-angliai városka lakóinak, amióta egy könyvkereskedő leütött egy okvetlenkedő vevőt. Ugyancsak fölkavarja hát a kedélyeket, hogy az évek óta lakatlan – csak kísértetjárta … – házban boltot nyit A könyvesbolt józan eszű hősnője. Hadakozhat is a helyi intrikával, a közeli pornószaküzlet konkurrenciájával, maradiak világszemléletével, "kopogó szellemmel", s a vihar hullámai fölcsapnak a parlament felsőházáig is. ___Nagyregényt megérő anyagot tömörít kisregénybe az írónő, aki kedveli a cselekményességet, aki az elmúlt években regényével is osztatlan sikert aratott hazájában, és akinek kalandos élete is önként kínál témákat: volt a BBC munkatársa, kávéfőzőnő, főiskolai tanár, újságíró, dolgozott könyvesboltban, és lakott három gyerekével egy temzei bárkán, amely egy szép napon elsüllyedt. ___Innen a másik regény, A part mentén környezete, típusai: egy bárkalakó kolóniáé. Művészek és életművészek élnek szilárd talaj és víz határán, kiérdemesült festők, keménykalapos-esernyős urak (reggelente taxin járnak be hivatalukba), elhagyott asszonyok, betörők, orgazdák, prostituáltak.
Értékelés: 27 szavazatból Anglia, 1959. A különös nő, Florence (Emily Mortimer) könyvesboltot akar nyitni a festői tengerparti kisvárosban. A helyi előkelőségeknek nem tetszik ez az ötlet, és eleinte az angol felső középosztályhoz méltó udvariassággal, majd egyre kíméletlenebb módszerekkel igyekeznek megakadályozni Florence terveit. Az eltökélt nő nem törődik velük, és megnyitja a hangulatos boltot, ahová eleinte bátortalanul, majd egyre gyakrabban térnek be a városka lakói. A helység nagyasszonya, Violet Gamart (Patricia Clarkson) azonban nem adja fel, és még a parlamentig is elmegy a könyvesbolt elleni hadjáratában. Florence azonban nem várt szövetségre talál a város egyik elvonultan élő, különc lakójában, az ódon és kísérteties udvarházban lakó, megközelíthetetlen Edmund Brundishban (Bill Nighy)… Bemutató dátuma: 2018. augusztus 30. Forgalmazó: Cirko Film Stáblista:
Tökéletes alkalom ez, hogy meghívjuk a moziba az ott ritkán megforduló nagyszüleinket, akik láthatnak egy fiatalkoruk idejében játszódó, szép történetet. Viszont ez a történet nem hazug: pont annyi csalódás és nehézség van benne, amitől nem válik giccsessé. Ettől még érthetetlen, miért akarna bárki pont ilyen filmet csinálni, de biztosan van, akinek pont ez az ódivatú és poros megközelítés tűnik vonzónak. Könyvesbolt a tengerparton (The Bookshop), 2017, 113 perc, 6, 5/10
A Könyvesbolt a tengerparton egyetlen stílusbravúrjaként olyan természetességgel teremti meg az angol miliőt, hogy ha nem tudnák, a Brit Filmintézet munkatársai sem mondanák meg róla, hogy egy katalán rendező készítette. A sematikus karaktereket nagyszerű angol színészek játsszák, akik izgalmassá egy pillanatra sem teszik ugyan a figurájukat, de ki sem zökkentenek abból a nemes unalommal kibélelt, mégis andalító és otthonos nézői élményből, amit a Forsyte Saga, a Büszkeség és balítélet, vagy más efféle kilencvenes évekbeli angol tévésorozatok ismételt megtekintésekor is érezhetünk. Ezek a parodisztikusan angol emberek legfeljebb jelentőségteljesen megszorítják a másik kezét ahelyett, hogy szerelmet vallanának, egyenes beszéd helyett pedig teával kínálják gyűlölt ellenségeiket is. Kivételt képez a remeteéletet élő, könyvmoly Mr. Brundish, akit Bill Nighy humorral és öniróniával játszik. Különben is, ki ne kedvelne egy olyan karaktert, aki sokkal szívesebben olvas háziköntösben otthon ahelyett, hogy szűklátókörű, provinciális átlagemberekkel találkozna?