A munkaviszony első három hónapjában a munkáltató nem köteles kiadni a szabadságot a kérésünk szerint. Van még egy korlátozó tényező: A munkavállaló kérése ellenére nem köteles a munkáltató kiadni úgy a 7 napot, hogy 1 napot 7 különböző alkalommal. A törvény úgy rendelkezik, hogy a munkavállaló kérésére legfeljebb két részletben kell kiadni azt a szabadságot, ami felett ő dönt. Például: A dolgozó a 7 szabadságról dönthet úgy, hogy egyszer 2 nap és egyszer 5 nap, ekkor a munkáltató köteles ezt engedni. Úgy is kérheti, hogy egyszer 4 nap és egyszer 3 nap, akkor is kötelező kiadni. De háromszor 2 nap és egyszer 1 nap már nem kötelező a munkáltatónak. Persze közös megegyezéssel bármilyen felosztásban megegyezhetenek, de a törvény nem kötelezi rá a munkáltatót. Mikor kell szólni, ha nyári szabadságra mennénk? Minél hamarabb, annál jobb! Márcsak azért is, hogy a munkáltatóval jó kapcsolatba maradjunk. Munka Törvénykönyve előírja, hogy legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt jeleznünk kell az igényt, hogy szabadságra mennénk.
Szabadság kalkulátor a 2020-ban a § szerint Szabadság kalkulátor 2020 Ki dönti el, hogy mikor mehetek szabadságra? Előfordulhat, hogy a munkahelyről többen is ugyanabban az időben szeretnének szabadságra menni. Illetve a szabadságok kiadása veszélyeztetheti a munkáltató érdekeit is. A szabadság kiadásával kapcsolatban, hogy ki és mikor mehet szabadságra, a munkáltató dönt. Ebben a döntésben kicsi a munkavállaló lehetősége. De mit mond ki a törvény? A jogszabály lehetőséget ad a munkavállalónak, hogy évente hét nap szabadságról szabadon rendelkezzen. Ezt a hét napot a munkáltatónak – legfeljebb két részletben – ki kell adnia akkor, amikor azt a munkavállaló kéri. Az összes szabadsághoz hasonlóan ezeket a napokat is előzetesen engedélyeztetni kell. Az igényt legalább 15 nappal hamarabb jelezni kell a munkaadó felé. Amennyiben később tesszük meg, akkor teljes mértékben a munkáltatón múlik, hogy kiadja-e a kért szabadságot vagy nem Kivétel ha még nem vagyunk 3 hónapja a munkahelyen, akkor ez ránk nem vonatkozik.
A munkaviszony adott éven belüli megszűnése esetén a szabadság ennek megfelelően arányosan számítandó. Évközbeni munkaviszony létrejötte esetén (vagyis akkor, ha a munkaviszony január 1-jét követően jön létre) szintén részarányosan jár a fizetett szabadság (a fenti kalkulátor is így számol, ha tárgyévre vonatkozó évközi dátumot adunk meg).